Original: http://www.historyhome.co.uk/c-eight/america/amorigin.htm György kora III Az amerikai szabadságharc eredete Kattintson a képre a nagyításhoz Nagy-Britannia számára a gyarmatosítás kezdetétől fogva problémák voltak Amerikában. Az első telepesek a vallási és társadalmi üldöztetés elől menekültek – kvékerek, baptisták és így tovább. Ezeket az embereket a zarándok atyák jelképezik. A korai telepesek szabad gondolkodásúak, függetlenek, robusztusak, szívósak és individualisták voltak. Az emberi tényezők sokkal fontosabbak voltak, mint a földrajzi tényezők, mint a Nagy-Britanniától való végső szakadás oka. Bár Anglia és Amerika között kevés volt a kommunikáció, ugyanez vonatkozott más gyarmatokra is, például Indiára, Nyugat-Indiára és Kanadára (1763 után). A többi kolóniának azonban autokratikus uralma volt, mielőtt Nagy-Britannia átvette az irányítást: a dolgok változatlanok maradtak, de más uralkodóval. 1621-től 1756-ig kevés brit beavatkozás volt Amerikában. Ezt a 150 éves időszakot „üdvözítő elhanyagolásnak” nevezik. A navigációs törvények kereskedelem szabályozásán kívüli működésén kívül Nagy-Britannia megengedte a gyarmatoknak, hogy a maguk útját járják. Pitt the Elder began the first large-scale intervention during the Seven Years’ War, ending the virtual independence of the thirteen colonies. 1760-ra a britek irányították Amerika keleti partját. A telepek a következők voltak: Massachusetts New Hampshire Connecticut Rhode Island AZ ÚJ ANGLIAI KOLÓNIA New York Pennsylvania New Jersey Delaware Maryland A KÖZEPES KOLÓNIA
Daily Archives: | November 30th, 2020
Az Idő Nyíl elmagyarázta
Original: http://www.ronaldkoster.net/arrow_of_time.html – Miért fut mindig előre az idő? Időutazás lehetséges? Ronald Koster, 1.0 verzió, 2001-01-12 Kulcsszavak: idő nyíl, idő, időutazás, entrópia, a termodinamika második törvénye Összegzés Az univerzumban az idő mindig előre halad, soha nem hátra. Ezt hívják „Az idő nyilának”. A termodinamika második törvénye az Idő Nyílának és a valószínűség törvényeinek eredménye. Ezt a következőképpen lehet levezetni (matematikai jelöléssel): (“Ok-okozati viszony” VAGY “Szerénység elve”) ⇒ “Az időben visszafelé haladni nem lehet” ⇒ “Az idő a világegyetemben soha nem figyelhető meg úgy, hogy visszafelé fut” = A (A ÉS “Amit soha nem lehet megfigyelni, az nem létezik” ⇒ “Az idő az univerzumban soha nem tud visszafelé futni” ⇔ “Az idő az univerzumban mindig előre fut” = B (B ÉS “A valószínűség törvényei”) ⇒ “A világegyetem entrópiája idővel növekszik” Az idő mindig az egész Univerzumban fut előre Univerzumunkban megfigyelhetjük, hogy az idő mindig előre fut. Einstein relativitáselmélete óta tudjuk, hogy az univerzumban nem létezik abszolút idő. Az idő az univerzumban különböző sebességgel, lassabban halad masszív tárgyak közelében és különböző sebességgel olyan keretekben, amelyek egymáshoz képest nagy sebességgel rendelkeznek. De tudjuk, hogy az idő mindenhol előre halad. Valószínűleg a termodinamika második törvényén keresztül tudjuk ezt ellenőrizni a legjobban: Egy rendszer entrópiája idővel növekszik. Valójában ez a termodinamika
Öntudat
Original: http://webspace.ship.edu/cgboer/ptconsc.html Személyiségelmélet: Bioszociális megközelítés C. George Boeree, a filozófia doktora Pszichológiai Osztály Shippensburg Egyetem В© Copyright C. George Boeree 2009 Öntudat A “mi a tudat” nem egyetlen kérdés, hanem egy egész kérdéssor. Íme néhány: Miért tapasztalunk bizonyos érzéseket nem információként, hanem minőségként? Miért tapasztaljuk például a kék hullámhosszát, mint egy színtelen adatot? Hogyan sikerül megtapasztalnunk a dolgokat szenzációk hiányában, például képzeletben és álmokban? Miért állunk össze dolgokkal kapcsolatban, mint dolgokban, nem pedig a pontok eloszlásában? Miért látjuk például a világot úgy, mint mi, nem pedig valami pointillista festményként? És miért tűnnek tapasztalataink idővel összefüggésben, nem pedig különálló eseményként? Miért hallunk dallamot, és nem hangjegyek sorozatát? Hogyan alakulnak a dolgok értelme? Miért alakul ki bennük koherencia abban az értelemben, hogy céltudatosan reagálunk rájuk? Miért éljük meg önmagunkat? Hogyan találhatunk meg olyan koherenciát, amely elválaszt minket tapasztalásunk más aspektusaitól? Honnan vesszük az én, mint alany vagy ego érzékét? Miért nem jut el egyszerűen az információ rajtunk keresztül, ahogy azt feltételezzük, hogy gépekben vagy nagyon primitív lényekben? Folytathatná a listát, és minden kérdést részletesebb kérdésekké elemezhetnének, de ez kezdettől bőven elég. A fejezet célja koherens általános válaszok kidolgozása ezekre a kérdésekre naturalista szempontból. Tulajdonságok A tudomány annak érdekében, hogy túllépjen a szubjektíven, méréssel kénytelen foglalkozni a valósággal. Ha